Ösztöndíjjal az Egyesült Államokba
A Fulbright Ösztöndíj már több évtizede támogatja a magyar és USA-beli hallgatók, kutatók és oktatók kölcsönös külföldi tanulmányi tevékenységét. Az Ösztöndíj által kínált lehetőségekről, szakmai kapcsolatokról adott interjút dr. Jókay Károly, a Magyar-Amerikai Oktatási Csereprogram Bizottság ügyvezető igazgatója.
Dr. Jókay Károly az Amerikai Egyesült Államokban született, ott tanult közgazdaságtant, majd nemzetközi kapcsolatokat, melyből doktori fokozatot is szerzett. 1994-ben jött Magyarországra, azóta hazánkban él, dolgozik és tanít. Kezdetben környezetvédelmi és önkormányzati finanszírozási szabályozással foglalkozott, majd tanácsadóként dolgozott nemzetközi szervezetek keretein belül, ahol főként a volt jugoszláv tagállamokban járt és gyűjtött tapasztalatokat. Jelen igazgatói posztját 2012 óta tölti be.
Hogyan került kapcsolatba a Fulbright Ösztöndíjjal? Ismerte már korábban a programot?
2012-ben hirdették meg a Fulbright igazgatói állást, mert az elődöm akkor ment nyugdíjba. Én 2012 novemberében váltottam őt a posztján. Mélyebben, részletesebben csak akkor ismertem meg a programot; korábban találkoztam Fulbright ösztöndíjasokkal, nagyjából sejtettem, miről szól, de jómagam amerikai polgárként DAAD Ösztöndíjjal Németországban voltam fél évig, mint diákkutató. Ez azonban megkönnyítette a Fulbright megismerését, hiszen saját tapasztalataim alapján tudom, mit jelent egy ilyen pályázatot elnyerni, és milyen előnyt jelent a későbbiekben. Én például az ott gyűjtött anyagok és szerzett tudás alapján írtam meg a disszertációmat.
Miről szól a Fulbright Ösztöndíj? Kik pályázhatnak rá és hol lehet az ösztöndíjjal tanulni?
Ez a legrégebbi, legnagyobb presztízzsel járó amerikai és magyar finanszírozású közös ösztöndíj. Világszerte 1946 óta létezik, és mindig két állam közötti kutatást, vagy tanulást támogat. Ez két ország közötti együttműködés, vagyis az USA és egy másik állam (jelen esetben Magyarország) partneri viszonya, ami nem konkrét intézményekre vonatkozik. Bármelyik magyar felsőoktatási intézmény küldhet és fogadhat hallgatót vagy oktatót, ugyanez vonatkozik a 4000 amerikai felsőoktatási intézményre is. Az ösztöndíjra pályázhatnak hallgatók, akik posztgraduális képzésben szeretnének diplomát szerezni, vagy akik már PhD hallgatók és külföldön kutatnának, illetve oktatók és PhD fokozattal rendelkező kutatók is, akik 3-6 hónapra szeretnének valamelyik intézményben vendégoktatóként, vagy kutatóként tevékenykedni. Magát az ösztöndíjat a két nemzet támogatja, a költségek 70-80%-át az USA vállalja, a fennmaradó részt a magyar állam finanszírozza, illetve előfordul, hogy a részvevő egyetemek is hozzájárulnak. A Pannon Egyetem az elmúlt 22 év alatt 10 Fulbright ösztöndíjast küldött ki az Egyesült Államokba és 17 amerikait fogadott, ez alapján a magyar egyetemek viszonylatában eléggé aktívnak számít.
Milyen tudományterülettel foglalkozók nyerhetik el a Fulbright Ösztöndíjat?
Minden tudományos és kulturális területre nyitottak vagyunk, nincs kevésbé vagy jobban preferált, bármelyik szakterület, tudományterület hallgatója, kutatója, oktatója pályázhat. Minden statisztika alapján be tudjuk ezt bizonyítani, például 2014 őszén 17 magyar diák utazik ki az Egyesült Államokba, akik 15 szakterületet képviselnek. Ugyanez a sokszínűség vonatkozik az oktatókra és a kutatókra is.
A korábbi évekhez képest van valami változás, újdonság az ösztöndíjban?
A hallgatók számára két új ösztöndíjat hirdetünk. Az egyik kimondottan a vízügyekkel foglalkozik (nagyon tágan definiálva), tehát azok számára van egy ösztöndíj MSc diploma megszerzésére, akik a hidrológia területén tanulnak, vízépítő mérnökök, vagy biológusok, akik a folyókkal, árvizekkel, vízszabályozással foglalkoznak. A másik kimondottan MBA tanulmányokra szól, ahol egy 18 hónapos képzésben lehet részt venni, melyet meg lehet fejelni még egy 1,5 éves fizetett gyakornoksággal, így összesen 36 hónapot lehet külföldön tölteni. Mind a két lehetőség teljesen új, most lehet pályázni a 2015/2016-os tanévre.
Miben látja a Fulbright Ösztöndíj sikerét?
Nagyon általánosan azt lehet mondani, hogy aki Magyarországra jött, vagy Magyarországról ment az USA-ba az ösztöndíjjal, annak az illetőnek az élete pozitív irányba változott meg. Ezt legjobban úgy lehet mérni, hogy 5-10-20 év múlva a volt ösztöndíjasok mivel foglalkoznak, illetve milyen hatása volt a küldő, vagy fogadó intézményre a jelenlétük. A Pannon Egyetemnek például hosszú távú kapcsolata alakult ki több amerikai egyetemmel azért, mert itt tanult/tanított egy Fulbright Ösztöndíjas, vagy fordítva. Azok a kapcsolatok, amiket az ösztöndíj által kialakítanak, hazai viszonylatban évek múlva is gyümölcsöznek. Említettem a vízügyes ösztöndíjat – az a professzor, aki ezt javasolta, kimondottan magyarokat akar meghívni, mert 10 évvel ezelőtt Fulbright kutatóként Magyarországon dolgozott és a Tiszát, annak szabályozását tanulmányozta. Nehéz összeszedni az összes példát, mert nagyon sok van, és rengetegről nem is tudunk. A lényeg az, hogy ez nem egy 2-3 hónapos együttműködés, hanem egy hosszú távú kapcsolat kezdete, ami jóval túlmutat az ösztöndíj időtartamán.
A Fulbright Ösztöndíjról bővebben a www.fulbright.hu oldalon tájékozódhattok, ahol részletesen minden információt megtaláltok a fogadó intézményekről, a pályázat menetéről, sőt, az alumni oldalon megtekinthetitek, hogy korábban kik vettek részt a programban, így a kapcsolatot is felvehetitek velük.
A 2015/2016-os tanév Fulbright Ösztöndíj pályázatának beadási határideje posztgraduális hallgatóknak 2014. május 19., oktatóknak és kutatóknak 2014. október 13.
Gombás Kornél
Fotó: Gombás Kornél